- Kattintson a kérdésre! -

Hogyan épül fel egy szigetüzemű napelem rendszer?

Milyen esetben érdemes szigetüzemű napelem rendszert telepíteni?

Mennyi energiát tud egy szigetüzemű rendszer szolgáltatni?

Hogyan épül fel a hálózatba táplálós napelem rendszer?

Hogyan táplál vissza a napelemes rendszer a közüzemi hálózatra?

Mik a hálózatra csatlakozás feltételei, törvényes lehetőségei?

Hogyan történik az elszámolás az áramszolgáltatókkal?

Hogyan tudja akkor egy ilyen napelem rendszer növelni az energiaellátás biztonságát?

Mivel egészíthető ki még egy napelemes rendszer?

 

 

 

Hogyan épül fel egy szigetüzemű napelem rendszer?

A főbb rendszerösszetevők: napelemek, akkumulátortöltő elektronika (ez sokszor az inverterbe van beépítve) akkumulátortelep inverter (ha váltakozófeszültségű fogyasztókat használunk) Az energia megtermelését a napelemek végzik. A megtermelt energia az akkumulátortöltő elektronikán keresztül az akkumulátorokban tárolódik.

Az akkumulátorokból többféle módon használhatjuk fel az energiát. Kis rendszerek esetében sokszor előfordul, hogy nem használunk invertert, mert kevés és egyszerű fogyasztónk van. Ha ezek 12 vagy 24V egyenfeszültséggel működnek, akkor egy jobb töltésvezérlő elektronika elirányítja a rendszerünket, védve a fogyasztókat, önmagát és az akkumulátorokat a káros terhelésektől, üzemállapotoktól.

Ha hagyományos, “konnektorba dugható” fogyasztóink vannak, akkor elő kell állítanunk nekik a szükséges 230V-os váltakozó feszültséget. Ehhez már szükséges az inverter. Vannak olcsóbb és drágább készülékek. A kiválasztásnál figyelembe kell venni a felhasználási területeket. Sok villamos készüléknek fontos, hogy valódi színuszos feszültséget kapjon, mert különben tönkremegy. A nagyon olcsó inverterek jelalakja sokszor egyáltalán nem színuszos, hanem valamilyen trapéz-, vagy fűrészjel, ami nem minden villamos fogyasztó táplálására alkalmas.

(vissza az elejére)

 

 

 

Milyen esetben érdemes szigetüzemű napelem rendszert telepíteni?

Szigetüzemű napelemes rendszert olyan esetekben kell telepíteni, mikor nincs lehetőség a villamos hálózatra való csatlakozásra, vagy az nagyon drága lenne. Egy szigetüzemű napelemes rendszer 30-50%-al drágább lehet egy hasonló teljesítményű hálózatra visszatápláló napelemes rendszernél.

Az árkülönbség legfőbb okai az akkumulátorok magas ára, valamint a töltőelektronikát is ki kell fizetni, ráadásul az ilyen rendszerek inverterét a lehetségesen előfordulható legnagyobb fogyasztásra kell méretezni, míg a hálózatra visszatápláló rendszereknél ilyen kitétel nincs. Mennyi energiát tud egy szigetüzemű rendszer szolgáltatni? Sokszor elhangzik a kérdés, hogy mire lehet elég egy napelemes rendszer? Mit lehet ellátni így napenergiával? Bármekkora rendszer telepíthető, nincs felső határ. A méret legfőbbképpen csak az ésszerűség és a pénztárca kérdése, esetleg egyes esetekben a napelemek telepítésére felhasználható felület is korlátot szabhat a rendszerünk méretének.

(vissza az elejére)

 

 

 

Mennyi energiát tud egy szigetüzemű rendszer szolgáltatni?

Sokszor elhangzik a kérdés, hogy mire lehet elég egy napelemes rendszer? Mit lehet ellátni így napenergiával? Bármekkora rendszer telepíthető, nincs felső határ. A méret legfőbbképpen csak az ésszerűség és a pénztárca kérdése, esetleg egyes esetekben a napelemek telepítésére felhasználható felület is korlátot szabhat a rendszerünk méretének.

(vissza az elejére)

 

 

Mik a hálózatra csatlakozás feltételei, törvényes lehetőségei?

2008-tól a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI törvény, valamint annak végrehajtásáról szóló 273/2007. (X.19.) Korm. rendelet alapján kisfeszültségű közcélú hálózatra csatlakozó fogyasztók (háztartársok és vállakozások is) 50 kVA-ig (45 kW) úgynevezett ház¬tartási méretű kiserőművet létesíthetnek. A háztartási méretű kiserőmű a felhasználó saját kisfeszültségű hálózatához csatlakozik nem haladja meg a felhasználóként rendelkezésre álló teljesítményt max. 50 kVA névleges teljesítőképességű (egy átlagos lakás éves fogyasztásának megfelelő energiamennyiséget 2-3 kVA-es napelemes rendszer megtermeli.)

A napelemes rendszerrel termelt villamos energiát a felhasználóként az adott csatlakozási ponton értékesítő villamosenergia-kereskedő, vagy egyetemes szolgáltató (E-ON, Elmü, stb.) köteles átvenni.

Mivel a rendelkezésre álló teljesítményig épül be a termelőkapacitás, hálózat megerősítésre, hálózatfejlesztésre nincs szükség csatlakozási díj fizetési kötelezettség nem keletkezik. A meglévő mérőberendezés kétirányú mérőre való cseréje 3x16A csatlakozási teljesítményig az áramszolgáltató kötelezettsége. A hálózati csatlakozási ügyintézést (Igénybejelentés, csatlakozási dokumentáció, kapcsolattartás a szolgáltatóval) napelemes rendszer vásárlása esetén biztosítjuk.

(vissza az elejére)

 


 

Hogyan történik az elszámolás az áramszolgáltatókkal?

A jogszabály szerint elszámolási időszakonként a leolvasott termelt és fogyasztott energiamennyiségből egyszerű szaldó számítással meghatározzák a fogyasztást, vagy a többlettermelést. A szaldóelszámolás alapján adódott fogyasztott energia mennyiséget kell csak kifizetni, illetve a többlettermelést 85%-os fogyasztói áron fizetik ki nekünk. A jogszabály havi, negyedéves, vagy éves elszámolási időszakot tesz lehetővé, melyek közül a fogyasztó választhat. Mivel az elszámolás a választott időszakon belül szaldó módszerrel történik, érdemes az egy éves időszakot választani. A helyben el nem fogyasztott termelt villamos energia, mérés után bekerül a villamos energia rendszerbe, ahonnan az elszámolási időszakon belül bármikor visszavehető (a hálózatot tárolókapacitásnak lehet használni).

Éves szinten a fogyasztáshoz illesztett termelői kapacitás termelt/fogyasztott energiái kiegyenlítődhetnek, de pl. havi elszámolásnál, ha a felhasználó nem tartózkodik otthon minimális fogyasztás adódik a termeléssel szemben, ennek szaldója termelést mutat, kifizetésre kerül a termelt energia de csak 85%-on.

Az elszámolás módja áramszolgáltatónként változhat. A lakossági ügyekben még az egyetemes szolgáltatókkal (E.ON, ELMÜ, DÉMÁSZ) kell rendezni az elszámolást:

E-ON: Ha a fogyasztás nagyobb a termelésnél a különbözetet számlázzák az aktuális fogyasztási áron, ha fogyasztás megegyezik a termeléssel jelenlegi jogszabály alapján senki nem fizet senkinek, ha a többet termelünk mint a fogyasztásunk, a többlettermelés a fogyasztói ár 85%-ával kerül elszámolásra. Lakossági fogyasztóknál tarifabontás (éjszaka/nappal) nélkül szolgáltatják az energiát, ezért a termelés során is egységes tarifával kell számolni. Éves elszámolásnál a napelemes rendszer mérete alapján kapunk egy havi csökkentett átalány számlát. Majd az éves leolvasáskor a végszámlát.

ELMÜ: Ha a fogyasztás nagyobb a termelésnél a különbözetet számlázzák az aktuális fogyasztási áron, ha fogyasztás megegyezik a termeléssel jelenlegi jogszabály alapján senki nem fizet senkinek, ha a többet termelünk mint a fogyasztásunk, a többlettermelés az évi átlagos termékár 85%-ával kerül elszámolásra.

DÉMÁSZ: Ha a fogyasztás nagyobb a termelésnél a különbözetet számlázzák az aktuális fogyasztási áron, ha fogyasztás megegyezik a termeléssel jelenlegi jogszabály alapján senki nem fizet senkinek, ha a többet termelünk mint a fogyasztásunk, a többlettermelés a csatlakozási ponton bekerülési ár 85%-ával kerül elszámolásra. Lakossági fogyasztóknál tarifabontásra (éjszaka/nappal) nincs precedens, tehát a termelés során itt is egységes tarifával kell számolni. Éves elszámolásnál le kell adni a várható termelést ill. fogyasztást, és ez alapján kapja a fogyasztó a csökkentett havi átalány számlát. Majd az éves elszámoláskor a végszámlát.

(vissza az elejére)

 

 

 

Hogyan épül fel a hálózatba táplálós napelem rendszer?

Egy hálózatra tápláló napelemes rendszer három fő részből áll: napelem inverter termelés-fogyasztás mérő A napelemek megtermelik az energiát a napfény segítségével. Ez az energia egyenáramú, a napelemek fajtájától és számától függő feszültséggel. Ez még nem alkalmas sem a háztartás villamos fogyasztói számára, sem a hálózatra való visszatáplálásra. A megfelelő minőségő villamos energiává (230V, 50Hz váltakozó feszültséggé), az inverter alakítja át a napelemek energiáját. Ezenkívül az inverter ellát még nagyon sok védelmi funkciót is és intelligensen szinkronban dolgozik a hálózattal.

Az inverteren keresztül a napelemek energiája a háztartás elektromos rendszerére kapcsolódik a villanyórán belül. A villanyóra sem marad a régi, hanem a rendszer üzembehelyezésekor az áramszolgáltató emberei kicserélik azt az úgynevezett ad-vesz órára, amely képes mérni mind a bejövő, mind a kimenő energia mennyiségét, tehát a viszsatermelt és a fogyasztott energiát.

(vissza az elejére)

 

 

 

Hogyan táplál vissza a napelemes rendszer a közüzemi hálózatra?

Ennek vannak szabályai. Először is meg kell kötni egy szerződést az áramszolgáltatóval. Ez egy ma már nem vészes bürokratikus ügyintézést jelent. Ha rábólintottak a dologra, akor csak meg kell adni nekik az időpontot, hogy mikor jöjjenek az új oda-vissza mérő órát beszerelni (díjmentesen) és a rendszert a telepítővel közösen beüzemelni.

Ha megtörténtek a fenti dolgok, akkor jönnek a működés mindennapjai. Egy hálózatra tápláló naplemes rendszer teljesen automatikusan működik, figyel mindenre, ha valami miatt leállt, akkor adott idő után újraindul. Működése nem igényel külső beavatkozást.

Annyit érdemes tudni, hogy a rendszer leáll és nem termel akkor, ha a külső hálózaton nincs energia. Ez egy nagyon fontos és szükséges működési jellemző, mert az emberek biztonságát szolgálja. Ha valaki dolgozni akar a villamos hálózaton, akár a házban, akár azon kívül, akkor lekapcsolja az adott hálózatrészt. Nem lenne jó, ha egy pont erre a szakaszra visszatápláló napelemes rendszer miatt szenvedne bárki áramütést... Tehát ha nincs áram, akkor az alapkiépítésű hálózatra visszatápláló napelemes rendszerünk sem működik.

(vissza az elejére)

 

 

 

Hogyan tudja akkor egy ilyen napelem rendszer növelni az energiaellátás biztonságát?

Van lehetőség arra is, hogy a visszatáplálós napelemes rendszerünk normálisan együtt működjön a közüzemi hálózattal, de ha a hálózat nem szolgáltat energiát, akkor se maradjon a háztartásunk villamos energia nélkül. Termeljen a rendszerünk, ha már egyszer megvan!

Ehhez a visszatáplálós rendszer kiépítésekor, vagy utólag, be kell építeni néhány kiegészítő készüléket. Kell egy kapcsoló- és a rendszert vezérlő berendezés, amelyik hálózatkimaradáskor az áramszolgáltatók és a szabványok szerint elfogadható módon és biztonsággal leválasztja a rendszerünket a közüzemi hálózatról. Így nem veszélyeztetjük az azon esetleg dolgozókat. Kellenek akkumulátorok, amik áthidalják a sötét órákat, mikor nincs napsütés. Akkumulátorból jóval kevesebb kell egy ilyen megoldásnál, mint egy a hálózattal együttműködni nem képes szigetüzemű rendszernél.

Az akkumulátorok élettartama is sokkal hosszabb lesz, mivel folyton feltöltött állapotban vannak, ami a legjobb nekik. Csak a hálózatkimaradások alkalmával veszünk ki belőlük energiát, míg egy szigetüzemű rendszernél minden nap. Így a lehető legteljesebb a rendszerünk, mert nem csak környezetbarát és villanyszámlacsökkentő hatásokkal bír, de az energiaellátás biztonságát is megteremti számunkra.

(vissza az elejére)

 

 


 

Mivel egészíthető ki még egy napelemes rendszer?

Ahhoz, hogy egy hálózatra visszatápláló napelemes rendszer jól működjön, semmi nem kell a fentebb említett dolgokon kívül, de felmerülhetnek még további igények, amik opcionálisan beépíthető eszközökkel kielégíthetők. Lehetőség van pl. egy kijelző elhelyezésére a házon belül bárhol. Ez nem egy egyszerű kijelző, hanem egy hosszabb időszak adatainak, eseményeinek megjegyzésére képes, megtakarításokat és egyéb fontos információkat kalkulálni és grafikusan is kijelezni képes berendezés. Megtehetjük azt is, hogy a napelemes rendszerünket interneten keresztül érjük el bárhonnan.

(vissza az elejére)