Levegő/Folyadék Hőszivattyú

Levegő/folyadék hőszivattyúk esetében a hőforrás a kültéri levegő, a hasznos hőhordozó pedig víz. A külső levegőt egy ventilátor szívja be, az az elpárologtatóban felmelegszik és egy kis távolságra ismét kifújjuk a szabadba. A hűtőközeg gőze egy kettős cső kondenzátumban lecsapódik és a lecsapódáskor felszabadult hőt átadja a fűtővíznek. A fűtéshez alkalmazható padló- vagy falfűtés, radiátorfűtés és fan-coil.

Maga a hőszivattyú gondolata már másfél évszázada ismeretes. A hőszivattyúk elterjedésében igazi áttörést az 1973-ban és az 1978-ban lezajlott első és második olajválság hozta meg, amikor kutatások kezdődtek az alternatív energiaforrások felhasználásának céljából, s az energiaellátás biztonsága mellett a környezetvédelem, és ezen belül elsősorban a levegőszennyezés csökkentése egyre hangsúlyosabbá vált.

A foszilis tüzelőanyagok készlete lassan kimerűl és egyre drágább lesz. Ezt a folyamatot sajnos nem lehet megállítani. Egy letisztult környezetbarát megoldást a hőszivattyús technológia jelenthet.

A hőszivattyús berendezések beszerzési költsége magasabb mint az olaj vagy gáztüzelésűé, azonban az üzemeltetéskor jelentkező költségek maximum 50 % -a a hagyományos fűtéseknek.

Manapság a hőszivattyúk megítélésénél szinte kizárólag csak a COP számot szokták figyelembe venni az összehasonlításnál, persze tévesen.

A COP nagyon fontos, végül is ez ad információt a berendezés energetikai hatékonyságáról, ami viszont egyenesen függ a készülék korszerűségétől, és nem utolsó sorban, meghatározza az üzemeltetési költségeket is.